Házirend

 

 

Baranya Megyei Szakképzési Centrum Angster József Szakképző Iskola és Szakiskola

 

 

 

Házirend

2020.

Felülvizsgálati határidő: 2021. szeptember 30.

 

1. AZ ISKOLA ADATAI

Neve:               Baranya Megyei Szakképzési Centrum Angster József Szakképző Iskola és Szakiskola

Címe:               Központi épület: 7623 Pécs, Rét utca 41-43.

                      Petőfi utcai épület: 7623 Pécs, Petőfi S. u. 72.

                      Tanműhely: 7623 Pécs, Martyn Ferenc u. 4.

Telefonja:      72/ 517-880

                      72/ 313-165

                      72/ 315-776

E-postája:     titkarsag@angsterpecs.hu

Fenntartója: Innovációs és Technológiai Minisztérium

 

2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A házirend célja és feladata

A házirend összefoglalja a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

A házirendbe foglalt előírások célja: biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai, közösségi életének megszervezését.

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola és a képzőhelyek alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirendről bárki tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesektől és az osztályfőnököktől.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető:

a) az iskola irattárában;
b) az iskola könyvtárában;
c) az iskola igazgatójánál;
d) az iskola igazgatóhelyetteseinél;
e) az osztályfőnököknél;
f) a diákönkormányzatot segítő felnőttnél;
g) az iskolai képzési tanács vezetőnél;
h) az iskola honlapján.

A házirendet – a törvényi előírásoknak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, a tanévkezdő szülői értekezleten, ill. annak lényegi változásakor a szülőkkel ismertetjük. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin megismertetik tanítványaikkal a Házirend szövegét. Annak tudomásul vételét a tanulók aláírásukkal jelzik.

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:

a) a tanulókat az első tanítási napon;
b) a szülőket az első szülői értekezleten.

 

3. A HÁZIREND ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK ÉS SZABÁLYZATOK

• évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• Az emberi erőforrások minisztere 20/2019 (VIII. 30.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
• Az innovációs és technológiáért felelős miniszter 29/2019 (VIII.30.) ITM rendelete az egyes szakképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. évi XXXI. törvény
• 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
• A 334/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletnek a családi pótlék intézményi felhasználásával kapcsolatos módosításáról
• évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
• Továbbá a tagintézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és Szakmai Programjának rendelkezései.
• A 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
• 12/2020 ( II.7) Korm. rendelet – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról
• 319/2020(VII.1) Korm. rendelet- a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról

 

4. AZ ISKOLA TANULÓI MUNKARENDJE

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. Az ettől való eltérést az oktatásért felelős miniszter szabályozza.

A tanítási év rendjét és a szünetek időpontját az Emberi Erőforrások Minisztere rendeletben határozza meg.

Az igazgató év közben a tanév rendjében foglaltaknak megfelelő számú tanítás nélküli munkanapot engedélyezhet. Egy nappal a diákönkormányzat rendelkezik. Ennek programját ők határozzák meg.

4.1. Az iskola nyitva tartása

Az iskola Rét utcai épületében szorgalmi időszakban hétfőtől péntekig 6 órától 20 óráig, a Petőfi utcai épületben hétfőtől péntekig 6 órától 21 óráig, a Tanműhelyben pedig 6:30 órától 20 óráig tartanak nyitva.

A titkárság, a tanulmányi osztály, a gazdasági osztály, a pénztár ügyintézési rendje, az iskolaorvos rendelési ideje, a könyvtár nyitvatartási rendje a kifüggesztett rend szerint történik.

4.2. Az iskola foglalkozási rendje

Az első tanítási óra 7 óra 45 perckor kezdődik. Minden tanítási óra 45 perces, melyek között 10 perces szünetek vannak. A tanulók kötelesek megérkezni az iskolába órakezdés előtt 10 perccel. Az esti tagozaton az órák 15:00 órakor kezdődnek, 45 percesek, közöttük 5 perces szünetek vannak.

Az Nkt.27.§ (11) alapján

„(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

b) iskolai sportkörben való sportolással,

c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel.”

Tehát, egyesületnél igazolt sportoló hivatalos egyesületi igazolással mentesülhet maximum heti két testnevelés óra alól. Iskolánkban, a tantárgyfelosztás óraszámait szem előtt tartva, a szakgimnáziumi és technikumi osztályokban heti két, míg a szakközépiskolai és szakképzési osztályokban heti egy alkalommal történhet ez meg. Ezeket az alkalmakat a testnevelő tanárok rögzített időpontban határozzák meg osztályonként és tanulónként, melyet egyeztetnek az adott osztályok osztályfőnökeivel.

A testnevelés alóli felmentést az iskolaorvos vagy a testnevelő tanár engedélyezi. A felmentett tanuló a tornateremben köteles tölteni a tanórát a tanár által kijelölt helyen (kivétel az állandó felmentett, ha a testnevelés óra első vagy utolsó óra a tanuló órarendjében).

 4.3. Csengetési rend

 

Nappali tagozat
Óra sorszáma	Óra ideje
1.	07 45 – 08 30
2.	08 40 – 09 25
3.	09 35 – 10 20
4.	10 30 – 11 15
5.	11 25 – 12 10
6.	12 20 – 13 05
7.	13 15 – 14 00
8.	14 10 – 14 55
9.	15 05 – 15 50
10.	16 00 – 16 45
11.	16 55 – 17 40

A tanműhely időbeosztása eltér az iskolaitól, képzési típusonként, évfolyamonként és szakmánként változik.

A szakképző évfolyamokon a gyakorlati képzőhely munkarendjéhez igazodik a tanuló munkarendje

4.4. A helyiségek, területek, berendezési tárgyak, eszközök használata

A helyiségek tisztaságáról, rendjéről az azokat utoljára igénybe vevő tanulócsoportnak távozása előtt gondoskodnia kell, a tanár erre vonatkozó kérését a tanulók nem tagadhatják meg. Gondot kell fordítani a tisztaságra és az állagmegóvásra, ügyeljenek a mellékhelységek és a folyosók tisztántartására. A falra, padokra firkálni, írni, karcolni, nem szabad. A tantermeket a felelős tanár irányításával kívánatos dekorálni.

A helyiségek, közösségi terek berendezési tárgyai leltári nyilvántartásban vannak. Hiányukat, sérülésüket a tanulónak jelentenie kell az ott tartózkodó tanárnak, oktatónak.

A berendezési tárgyak és eszközök a tanulók nevelését, oktatását szolgálják.

A baleset megelőzése, értékmegőrzés, állapotmegőrzés érdekében a tanár vagy szakoktató ismerteti a szaktanterem, kabinet, tornaterem, szertár, az eszközök, berendezési tárgyak használatának szabályait.

Az eszközöket a tanár bocsátja a tanulók rendelkezésére, azokat a tanár vagy oktató utasításai szerint kell használniuk. Rendeltetésszerű használatukért a használó tanuló felel. Szándékos károkozásért, eltulajdonításért a tanuló (kiskorú esetében a törvényes képviselő) felel, a Polgári törvénykönyv szabályai szerint kártérítési felelőssége van. Szándékosság esetén az elkövető köteles megtéríteni a keletkezett kárt.

Az iskola tulajdonát képező eszközök, berendezési tárgyak iskolán kívüli használatához előzetes írásbeli kérelemre adott megbízott igazgatói engedély (írásbeli) szükséges.

A behozott eszközökért, berendezési tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.

 

5. A TANULÓ JOGAI

A tanulónak joga, hogy:

1. képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - a Nkt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve – tovább tanuljon,
2. az iskolában, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség és kollégiumi elhelyezés biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, hozzájusson a tanulmányai folytatásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.
3. az intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt,
4. személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési- oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét,
5. állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
6. az oktatási jogok biztosához forduljon,
7. a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön.

 A tanulónak joga különösen, hogy:

1. válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások közül,
2. igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást,
3. rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
4. hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,
5.  az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,
6. valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon,
7. a szaktanárok tájékoztatást adnak egyéni értékelési rendszerükről az első tanórán a diákoknak, az első szülői értekezleten, pedig a szülőknek. A különböző számonkérések érdemjegyének (röpdolgozat, szorgalmi jegy, témazáró, stb.) súlyát és beszámítását a félévi, év végi osztályzatokba a szaktanárok közlik a tanulókkal.
8. vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,
9. jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
10. jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,
11. személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
12. megfelelő indokkal kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,
13. kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,
14. kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe,
15. választó és választható legyen a diákképviseletbe,
16. a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,
17. kérelmére - indokolt esetben - szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

 

6. A TANULÓ KÖTELESSÉGEI

A tanuló elsődleges feladata a tanulás. Erkölcsi kötelessége, hogy a tanuláshoz kapcsolódó iskolai és otthoni feladatait képességeinek megfelelően végezze, tiszteletben tartsa más egyének és közösségének jogait.

A tanuló köteles:

1. részt venni az intézményes nevelés-oktatásban,
2. teljesíteni tankötelezettségét,
3. részt venni a foglalkozásokon,
4. betartani az iskola szervezeti és működési szabályzatában és a házirendben foglaltakat,
5. eleget tenni – rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének,
6. közreműködni az életkorához és fejlettségéhez, iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában,
7. betartani az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait,
8. óvni saját és társai testi épségét, egészségét,
9. részt venni a szülő hozzájárulása esetén, egészségügyi szűrővizsgálaton,
10. elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát védő ismereteket,
11. haladéktalanul jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,
12. megőrizni, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket,
13. óvni az iskola létesítményeit, felszereléseit,
14. tiszteletben tartani az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait,
15. segíteni tanulótársait és embertársait.

 

7. VISELKEDÉSI SZABÁLYOK

Az iskola tanulói kötelesek megismerni az iskola múltját, ápolni hagyományait. A tanáraikkal és oktatóikkal együtt dolgozni az iskola hírnevének öregbítésén.

A tanulók munkája a tanulás. Kötelességük, hogy iskolai, otthoni, szóbeli, írásbeli és szakmai- gyakorlati feladataikat a legjobb tudásuknak megfelelően végezzék. Kötelesek vigyázni maguk és társaik testi épségére, tulajdonára.

Az iskolai életben be kell tartaniuk a kulturált viselkedés szabályait. Kerülendő mindenféle hangoskodás, kiabálás, illetlen és sértő kifejezések használata, kötekedés az iskolában, az utcán. A tanulók nem zavarhatják az iskola környezetében élőket hangoskodással, rongálással, szemeteléssel.

Az iskola munkahely. Ennek értelmében a diákok kötelesek öltözéküket úgy megválasztani, hogy az a munka és balesetvédelmi előírásoknak és a közízlésnek megfeleljen.

Az iskolában az évszaknak megfelelő, rendezett, jó erkölcsöt nem sértő, tanuláshoz alkalmas öltözékben kell megjelenni. Az ünnepélyeken, rendezvényeken alkalomhoz illő öltözék szükséges. Hajviselet legyen gondozott, ápolt. Gyakorlati foglalkozásokon a zárt cipő és a megfelelő munkaruha viselete kötelező.

Testnevelési foglalkozáson kötelező átöltözni az utcai viseletből. Szükséges felszerelés: fehér póló, sportnadrág, tornacipő.

Balesetveszélyes, ezért nem megengedett a testékszerek, fülbevalók, láncok, gyűrűk és karórák viselete a testnevelés órákon.

A tanuló az utcán vagy a tagintézményben az első találkozás alkalmával a pedagógusokat és a tagintézmény dolgozóit a napszaknak megfelelően hangosan köszöntse. A megszólítások: igazgató úr, tanárnő, tanár úr.

A fiúk és lányok érzelmi kapcsolatai nem igényelnek nyilvánosságot. Legyenek közösségbe illő megnyilvánulási formái a bensőséges érzelmeknek, magatartásukban jelenjen meg egymást megbecsülése és a tartózkodás. Nem engedhető meg a jó ízlést sértő viselkedés.

Vigyázniuk kell az iskola épületeinek, udvarainak és az iskolakörnyéki utcáknak a tisztaságára.

Ügyelniük kell az iskolán kívül a közlekedési szabályok betartására.

A Rét utcai és a Petőfi utcai épületek között a tanítás ideje alatt a tanulók gépkocsival nem közlekedhetnek, továbbá az épületek udvarát a tanulók parkolóként nem használhatják.

Az iskola épületét a tanulók tanítási idő alatt csak külön engedéllyel hagyhatják el, kivétel az órarendből adódó közlekedés az iskola két épülete és a tanműhely között. Engedélyt a szaktanár, szakoktató, osztályfőnök, ügyeletes tanár, igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlatioktatás-vezető adhat.

Az iskola teljes területén, továbbá az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken tilos a dohányzás (elektromos cigaretta használata is), az alkohol, és kábító hatású szerek fogyasztása és árusítása. Az iskolába, iskolai szervezésű eseményekre nem lehet behozni más testi épségét veszélyeztető tárgyakat (kés, gázspray stb.).

A foglalkozásokon, tanórákon, iskolai rendezvényeken a mobiltelefon kizárólag kikapcsolt állapotban lehet a tanulónál. Mobiltelefonokat, illetve egyéb értéktárgyakat a tanuló saját felelősségére hozhat az iskolába, azokért az iskola dolgozói felelősséget nem vállalnak.

A szakképzésben részt vevő tanuló a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit nem veszélyezteti.

 

8. A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS RENDJE ÉS FAJTÁI

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, a közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákönkormányzatot hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint működik.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás során.

A szülő véleménynyilvánítási jogával a képzési tanácson keresztül élhet a képzési tanács működési szabályzata szerint. A szülők, diákok illetve oktatók kezdeményezhetik képzési tanács létrehozását, melynek tagjai véleménynyilvánítási joggal rendelkeznek az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

 

9. A FOGLALKOZÁSOKON VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL

A tanuló a foglalkozásra köteles pontosan érkezni.

A tanulóknak az órakezdést a foglakozási hely (tanterem, kabinet, laboratórium, műhely, tornaterem) előtt fegyelmezetten kell várniuk.

Becsengetés után 10 perccel az igazgatóhelyettesi irodában a hetesnek jelentenie kell, ha a tanár nem érkezik meg a foglalkozásra.

Felállással kell köszönteni a tanterembe belépő felnőtteket.

A tanulónak minden foglalkozáson rendelkeznie kell a tanár által meghatározott saját felszereléssel.

A tanuló nem zavarhatja a foglalkozás rendjét beszélgetéssel, zenehallgatással, helyváltoztatással, étkezéssel, italfogyasztással. Rágógumi használata tilos. Tanórán a mobiltelefont kikapcsolt állapotban kell tárolni a táskában.

A foglalkozás végén minden tanulónak gondoskodni kell a tanterem rendjéről. A szüneteket a folyosókon, udvaron lehet eltölteni. A szünetben ügyelni kell a közösségi terek, helyiségek tisztaságára, önmagunk és egymás testi-lelki épségére. A szabálysértő magatartással kapcsolatban az ügyeletes tanár intézkedik.

Tilos engedély nélkül elhagyni az épületet. Foglalkozás alatt nem lehet távozási engedélyt kérni a foglalkozást tartó tanártól. A kérés előzetesen írásban történhet hivatalos kikérővel vagy szülő/gondviselő aláírásával.

A tanóra látogatása alól felmentett tanulók vagy lyukasórán levő tanulók felügyeletéről az adott telephely vezetője gondoskodik, adott időszakban a kijelölt helyen lehet tartózkodniuk.

A tantárgyi felmentésre vonatkozó írásbeli kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani. A kérvényhez csatolni kell a jogosultságot igazoló dokumentumokat (szakértői vélemény, szakorvosi vélemény, teljesítést igazoló bizonyítvány hiteles másolata).

A balesetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat minden tanuló köteles betartani.

Az esetleges rongálásokat, meghibásodást, kárt, balesetet a tanulónak jelentenie kell a foglalkozást tartó tanárnak, óraközi szünetben az ügyeletes tanárnak vagy a portásnak.

 

10. A FOGLAKOZÁSRÓL VALÓ TÁVOLMARADÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

10.1. A tanuló iskolai foglalkozásokról való hiányzásának igazolása

A mulasztások igazolásának elbírálása az osztályfőnök joga és kötelessége.

Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell (helyben be kell mutatnia az orvosi vagy szülői igazolását az órát tartó tanárnak, majd osztályfőnökének is).

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

• bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,
• rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló érkezését követően kötelezően részt vesz a tanórán, foglalkozáson, gyakorlati foglalkozáson. A késés miatt nem zárható ki az adott tanóráról.

A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát.

Ha a tanuló a tanítási óráról, gyakorlati foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

 A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha:

1. a szülő, gondviselő, illetve nagykorú tanuló saját jogán előzetesen bejelentette a távolmaradást, három tanítási napot igazolhat a hivatalos képviseletre jogosult személy,
2. a tanuló – kiskorú esetén a szülő – írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
3. a tanuló beteg volt és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
4. a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
5. a tanuló - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.

Az igazolást a mulasztást követően legkésőbb a 6. munkanapig át kell adni az osztályfőnöknek. A mulasztást a szakiskolai évfolyamokon a gyakorlati képzés szervezője (szakoktató) számára is igazolni kell. Gyakorlati oktatás időtartamáról való távolmaradást betegség esetén ún. orvosi igazolás keresőképtelen állapotba vételről leadásával kell igazolni a gyakorlati oktatás helyszínén a szakoktatónál.

Három tanítási napot meghaladó távolmaradást rendkívüli esetben az igazgató engedélyez, kiskorú tanuló esetén a szülő, gondviselő, nagykorú tanuló saját írásbeli kérelmére, melyet legkésőbb a távolmaradás kezdete előtt őt munkanappal kell benyújtani az iskola igazgatójának.

Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja:

1. a kétszázötven tanítási órát,
2. szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
3. az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,
4. egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát,
5. és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A tantestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 foglalkozást, és az intézmény eleget tett az értesítési kötelezettségének.

Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

10.2. A szakképzésben részt vevő tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok

A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A mulasztásról és annak jellegéről tájékoztatja az osztályfőnököt.

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges.

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát.

Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítésben az iskola nevelőtestülete – a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára – dönt.

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de:

1. igazolatlan mulasztása nincs vagy
2. az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket,
3. a tanuló magasabb évfolyamba léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja.
4. A magasabb évfolyamba lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára az iskola nevelőtestülete dönt.

A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni az iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor.

Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának.

Az iskolai mulasztásokról haladéktalanul értesíti az iskola a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet.

10.3. Felnőttoktatásban részt vevő tanuló mulasztásaira vonatkozó szabályok

Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul.

Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról.

Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát megelőzően legalább tíz nappal értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladat ellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán.

 

11. A TANULÓ JUTALMAZÁSA

11.1 A jutalmazás elvei

A tanulót a tőle elvárhatónál jobb vagy kimagasló teljesítményéért (kitartó szorgalom, kiváló tanulmányi teljesítmény, példamutató közösségi magatartás, színvonalas kulturális vagy szakköri tevékenység, az iskola hírnevének öregbítése, kitűnő sportteljesítmény, kiemelkedő helytállás tanulói versenyeken stb.) jutalmazni kell.

A tanuló jutalmazására javaslatot tehet az iskola nevelőtestületének bármelyik tagja vagy az iskola bármelyik tanulója.

11.2 A jutalmazás fajtái és fokozatai tanév közben:

• szaktanári/szakoktatói szóbeli dicséret,
• szaktanári/szakoktatói írásbeli dicséret,
• osztályfőnöki írásbeli dicséret,
• igazgatóhelyettesi szóbeli dicséret,
• igazgatóhelyettesi írásbeli dicséret,
• igazgatói szóbeli dicséret,
• igazgatói írásbeli dicséret,
• nevelőtestületi írásbeli dicséret.

Az írásbeli dicséretet az elektronikus naplóba kell bevezetni. Az írásbeli dicséret beszámítandó a tanuló tantárgyi érdemjegyébe, szorgalmának és magatartásának értékelésébe.

A szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki igazgatóhelyettesi; dicséretet az osztályközösség előtt ki kell hirdetni.

Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséretet alkalmas időben az egész iskola közösségének tudomására kell hozni.

11.3 A jutalmazás fajtái és fokozatai tanév végén:

• Bizonyítványba bejegyzett szaktanári dicséret a tanuló egész éves kitartó, kiemelkedő tanulmányi munkájáért
• Bizonyítványba bejegyzett nevelőtestületi dicséret a tanuló általános tanulmányi munkájáért, kulturális és sporttevékenységéért; országos, területi szakmai, tantárgyi tanulmányi versenyen elért eredményéért; országos sportversenyen elért eredményéért; egyéb országos művészeti, kulturális versenyen elért 1-10. helyezéséért
• Oklevéllel és jutalomkönyvvel járó igazgatói dicséret a tanuló kiemelkedő teljesítményéért, közösségi munkájáért
• Az évfolyam első tanulója cím (legalább 4,00 átlag, igazolatlan hiányzása nincs, valamilyen legalább városi szervezésű versenyen való részvétel)
• Az év tanulója cím (legalább 4,5 átlag és kiemelkedő teljesítmény az országos tantárgyi és szakmai versenyeken elért az évi legjobb eredmény, de legalább az 1-10. helyezés valamelyike)
• Az iskola kiváló sportolója cím (ismérvek meghatározása; pl. kiemelkedő sporteredmény, sikeres szereplés különböző sportágakban és legalább egyben az iskola képviseletében megszerzett országos 1-3. helyezés)

 

11.4 A tanulói közösség jutalmazása

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes tanulói munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A tanulói közösség jutalmazására javaslatot tehet az iskola nevelőtestületének bármelyik tagja vagy az iskola bármelyik tanulója.

11.5 A tanulói közösség jutalmazásának fajtái és fokozatai

• Jutalomkirándulás
• Anyagi hozzájárulás kulturális (színház, mozi vagy kiállítás látogatásához) és sportrendezvényhez

 

12. A TANULÓ FEGYELMEZÉSE

Ha a tanuló a kötelességeit enyhébben megszegi, az fegyelmező intézkedést von maga után. Kiemelkedően veszélyes és komolyan elítélendő az agresszió (másik tanuló megverése, bántalmazása, kényszerítése vagy megalázása). A lopást már az első esetben is súlyos büntetéssel kell sújtani. A mások és a tanuló saját egészségét veszélyeztető cselekedetek, a kábítószer terjesztése, illetve fogyasztása, a dohányzás, a gyógyszerrel, alkohollal, mérgező anyaggal való visszaélés, illetve fogyasztás esetén szigorú büntetést kell kiszabni már az első alkalommal is. Rendőrségi intézkedést csak az igazgató, illetve helyettesei – minden esetben az igazgató tájékoztatása mellett - kérhetnek.

 A fegyelmezés fajtái és fokozatai:

• szaktanári/szakoktatói szóbeli figyelmeztetés,
• szaktanári/szakoktatói írásbeli figyelmeztetés,
• osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés,
• szaktanári/szakoktatói írásbeli intés,
• osztályfőnöki írásbeli intés,
• igazgatói írásbeli intés.

Az írásbeli fegyelmezést az elektronikus naplóba kell bevezetni.

Az írásbeli fegyelmezés beszámítandó a tanuló magatartásának értékelésébe.

• A szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki, igazgatóhelyettesi, igazgatói fegyelmezést az osztályközösség előtt ki kell hirdetni.

 

12.1 A tanuló fegyelmi büntetése

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A fegyelmi büntetés fajtái és fokozatai:

1. megrovás,
2. szigorú megrovás,
3. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
4. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
5. eltiltás a tanév folytatásától,
6. kizárás az iskolából.

A fegyelmi eljárás részletes szabályait az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

12.2 A fegyelmi eljárás kezdeményezése

A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. Az iskolában folytatott tanulói fegyelmi eljárás és fegyelmi tárgyalás nevelési célokat szolgál.

A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell.

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló figyelmét, ha ő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult.

Az egyeztető eljárás

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

 

13. TÁMOGATÁSOK

13.1. Kezdő évfolyamokra beiratkozott tanulók juttatásai a 2020/2021-es tanévtől

A 2020/2021-es tanévtől hatályos Szakképzési törvény alapján a kezdő évfolyamokra beiratkozott tanulókat a következő juttatások illetik meg felmenő rendszerben:

• ösztöndíj (a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás kivételével)
• egyszeri pályakezdési juttatás (az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan)
• támogatás (rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján, pályázat útján).

Mindhárom juttatás alapja a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összege.

13.1.1  Az ösztöndíj havonkénti összege

1. a) a technikumban folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj alapjának öt százaléka,
   a szakképző iskolában folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj alapjának tíz százaléka,
2. b) a szakképző intézményben folyó szakirányú oktatásban az ösztöndíj alapjának

• öt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 2,00-2,99 között van,
• tizenöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,00-3,99 között van,
• huszonöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,00-4,49 között van,
• harmincöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,49 fölött van.

1. c) Az előkészítő évfolyamon járó ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának öt százaléka.

A megismételt évfolyamon nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha évfolyamismétlésre kötelezték. Az adott tanév hátralévő részében nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha az igazolatlan mulasztása eléri a hat foglalkozást.

13.1.2. Az egyszeri pályakezdési juttatás összege az egyszeri pályakezdési juttatás alapjának

1. a) nyolcvan százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 2,00-2,99 között van,
2. b) száztíz százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 3,00-3,99 között van,
3. c) száznegyvenöt százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 4,00-4,49 között van,
4. d) száznyolcvan százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 4,49 fölött van.

 

13.1.3. Támogatás

Támogatásra a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő olyan tanuló pályázhat, aki hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és a pályázat benyújtását megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,50 fölött van.

A támogatás havonkénti mértéke a támogatás alapjának húsz százaléka.

A pályázati kiírást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a honlapján teszi közzé. A támogatásról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal dönt.

Az ösztöndíjra és a támogatásra való jogosultságot a tárgyhónap 15. napján a regisztrációs és tanulmányi rendszer alapján kell megállapítani és azt minden hónap 28. napjáig kell átutalni azzal, hogy a félév első két hónapjára járó ösztöndíj, illetve támogatás a második hónapban egy összegben kerül átutalásra, a július és augusztus hónapra járó ösztöndíj, illetve támogatás a június hónapban járó ösztöndíjjal, illetve támogatással egy időben kerül átutalásra. Az egyszeri pályakezdési juttatást a szakma megszerzését követő hatvan napon belül kell átutalni.

13.2 A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapítási és felosztási szempontjai

Az iskola bármely nappali tagozatos tanulója saját kérelmére, valamint a diákönkormányzat, az osztályfőnök írásbeli javaslatára indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesülhet, amennyiben e támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

A kérelemhez, illetőleg a javaslathoz, mellékelni kell a gondviselő és a vele egy háztartásban élők jövedelemigazolását (iskoláztatási támogatás, segély is), a hivatalosan egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelmét, a gondviselő névre szóló közüzemi számláit, a névre szóló rendszeres gyermekvédelmi támogatásról szóló határozatot, a halmozottan hátrányos helyzetről szóló határozatot.

A szociális támogatás megállapításának elve:

Az egy főre jutó jövedelem a mindenkori rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosító összeg, az eltartottak száma és a közüzemi számlák alapján. A szociális támogatás természetbeni juttatásként (élelmiszer, bérlet, utalvány) is adható.

A szociális ösztöndíj megállapításának elve: legalább 3,7 tanulmányi átlag, nincs igazolatlan mulasztás, nincs fegyelmi fokozat.

Ha ezek közül akár egy nem teljesül, az ösztöndíjat felfüggesztjük. Ismételten nem kérelmezhető.

A felosztás szempontjai:

Költségvetési lehetőségek, kérelmek száma, hátrányos helyzet súlyossága, tanulmányi eredmény. A kérelmeket október 15-ig kell beadni az iskola igazgatójához.

13.3  Az alanyi jogon járó tankönyvtámogatás rendje

Az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében és a Kello-val történt együttműködési szerződésben megnevezett tankönyvfelelős feladatai:

• Közreműködik a tankönyv és segédkönyv-rendelésben.
• A könyvtárellátó által megküldött tankönyv és segédkönyv csomagokat átveszi, azokat biztonságos, zárható helyen tárolja.
• Elkészíti az egyes évfolyamok és osztályok tankönyvosztásának ütemezését, azokat nyilvános helyen kifüggeszti.
• Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket állományba bevételezi.
• Gondoskodik a visszáruról és a pótrendelésről.
• Feladata a leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadása is.
• A sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak ellátását, illetve az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzését is a tankönyvfelelős végzi.
• Biztosítja, hogy az iskolában használt tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére hozzáférhetők legyenek.

Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – a könyvtáros az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.

Az iskolának a helyben szokásos módon közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét.

 

14. A TÁJÉKOZTATÁS RENDJE ÉS FAJTÁI

14.1. Az írásbeli tájékoztatás

Az elektronikus napló használata , kiskorú tanuló esetén a szülő hozzáférésének módja. Az igazgató a nevelőtestület tagjainak a nevelő-oktató folyamattal kapcsolatos információkról az elektronikus levelező rendszeren keresztül továbbított körlevélben ad tájékoztatást.

Az igazgató a pedagógusok egyéni fogadó idejéről az iskola honlapján értesíti a szülőket.

A nevelőtestület tagjai a szülőknek az elektronikus naplóban adnak tájékoztatást a nevelő-oktató folyamattal kapcsolatos információkról és a tanuló félévi értékeléséről – a jogszabályban meghatározott időben. A szülő a nevelőtestület tagjainak az elektronikus naplón keresztül, vagy aláírásával ellátott levélben, vagy orvosi igazolással ad tájékoztatást a gyermeke hiányzásáról, egyéb kéréséről, értesítésekről, adatváltozásról. A szülők az első szülői értekezlet alakamával az osztályfőnököktől kapják meg a hozzáférést az elektronikus naplóhoz.

Az iskola tanulói az igazgató és a nevelőtestület által közölt, a tanulóközösség nagyobb csoportját érintő eseményekről, vizsgákról, rendkívüli közleményekről az iskola honlapján, a hangos bemondón keresztül, illetve a főbejáratokra elhelyezett közleményből tájékozódhatnak.

14.2. A szóbeli tájékoztatás

A nevelőtestület tagjai a szülőknek a tanulók szorgalmáról, magatartásáról a félévente egy-egy alkalommal rendezett szülői értekezleten és a fogadóórán, valamint az egyéni fogadó idejében adnak tájékoztatást.

Egyedi esetben a szülők vagy a nevelőtestület kezdeményezésére rendkívüli szülői értekezletet lehet összehívni. Az igazgató vagy helyettese a szülőknek a pályaválasztási tájékoztatás esetében rendkívüli szülői értekezletet hirdetnek.

 

15. TANTÁRGYVÁLASZTÁS

Az iskola megbízott igazgatója április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, melyeket kötelezően választandó és szabadon választható tanítási órák keretében lehet elsajátítani. Tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A közzététel előtt kikéri a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.

Május 20-áig írásban kell jelentkezni a szabadon választott tanítási órára. Írásban kell bejelentenie a tanulónak (kiskorú eseten a szülőnek/gondviselőnek), ha a következő tanévben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán. A tanuló egy tanév alatt egy alkalommal módosíthatja választását az iskola megbízott igazgatójához benyújtott írásbeli kérvényben. Ezzel kapcsolatos további felvilágosítást a megbízott igazgató és helyettesei adnak.

 

16. A VIZSGÁK

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (tanulmányok alatti vizsga) alapján állapítja meg a nevelőtestület. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a vonatkozó jogszabály (20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 64§) utasításai szerint.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A követelményeket az iskola helyi tanterve tartalmazza. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell letenni.

Az osztályozó vizsga önkéntes szándékú letételéről az igazgatóhoz benyújtott kérvényben kell nyilatkozni legalább harminc nappal a félévi vagy tanév végi osztályzatok megállapítása előtt.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha:

1. a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,
2. az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A javítóvizsgára való jelentkezés az év végi bizonyítvány osztályfőnök felé történő leadásával lehetséges, legfeljebb az utolsó tanítási napot követő második munkanapon.

Javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet a tanuló.

Az iskola július 15-étől közzéteszi a javítóvizsga rendjét az iskola főbejáratánál és honlapján.

Osztályozó vizsgát egy tanévben kétszer szervez az iskola, a félévi és az év végi osztályzatok megállapítása előtt. A vizsga időpontjáról az azt megelőző tizenöt nappal írásban értesíti a tanulókat az iskola.

Ettől eltérő időpontban csak az igazgatói engedéllyel tehető vizsga. Különösen indokolt esetben, tanuló írásbeli kérelmet ad be az iskola igazgatójának legalább a vizsgát megelőző ötödik munkanapon. Orvosi igazolással hitelesített betegség esetén kérelmezhető a vizsga időpontjának módosítása legfeljebb a vizsga időpontját követő ötödik munkanapig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérvényben.

A vizsgázónak legalább tíz perccel a vizsga megkezdése előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. Személyazonosságát okirattal kell igazolnia a vizsga szervezője előtt.

Egy tanuló egy napon három tantárgyból vizsgázhat írásban, három tantárgyból szóban, három tantárgyból gyakorlatban.

A vizsgán háromtagú vizsgabizottság felel a vizsga rendjéért.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A vizsgán a tagintézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon lehet dolgozni. Íróeszközről a vizsgázónak kell gondoskodnia, egyéb szükséges eszközöket az iskola biztosít. A vizsgák között a vizsgázó kérésére tíz perc pihenőidőt biztosítunk. A gyakorlati vizsga szabályai megegyeznek az írásbeli vizsga szabályaival. A gyakorlati vizsga időtartamát adott vizsgahelyszínen határozza meg a vizsgabizottság. A szóbeli felelet előtt harminc perc felkészülési idő áll a tanuló rendelkezésére, a felelet időtartama legfeljebb tizenöt perc. A felelet befejezését követően a vizsgabizottság értékel. Az értékelés szabályait a pedagógiai program tartalmazza.

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján egyéni munkarenddel rendelkezőként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel az osztályozó vizsgára. Az egyéni munkarenddel rendelkező tanulóra érvényesek a tanulói jogviszonnyal járó jogok és kötelességek. Az egyéni munkarenddel rendelkező tanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt az egyéni munkarenddel rendelkezők kötelességeiről és jogairól. Az egyéni munkarenddel rendelkező kérelmére részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon

Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait egyéni munkarend keretében, folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról:

1. a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a pedagógiai szakszolgálati intézménynek,
2. sajátos nevelési igényű tanuló esetén az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak kell gondoskodni.

Az iskola gondoskodik a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt egyéni munkarend keretében folytatja tanulmányait.

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

 

17. A TANULÓK ÁLTAL NEM, VAGY CSAK FELÜGYELET MELLETT HASZNÁLHATÓ ESZKÖZÖK, GÉPEK

Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, valamint tartály felszerelése nem végezhető, kivételt képez, ha az épületen szakkivitelező folytat építési, felújítási, javítási munkákat. A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit.

 A szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nem használható gép, eszköz különösen:

1. villamos köszörűgép,
2. barkácsgép faesztergálásra,
3. faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép,
4. szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint
5. jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz.

A tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép:

1. villamos fúrógép,
2. barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopír fűrész, polírkorong,
3. törpefeszültséggel működő forrasztópáka,
4. 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű ún. „pillanat”- forrasztópáka,
5. villamos háztartási gép,
6. segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló
7. kerti gép szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).

 

18. PÉNZÜGYI SZABÁLYOK

18.1 Térítési díj, tandíj

A szakképző intézmény a Kormány rendeletében meghatározott esetben szedhet térítési díjat, illetve tandíjat. A szakképzés megszervezése, végzése és feltételeinek biztosítása ezt meghaladóan nem tehető pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulástól vagy költségtérítéstől függővé, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzésben ingyenes részvételre jogosult.

A térítési díjat és a tandíjat az igazgató, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a kancellár a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létrejötte előtt állapítja meg és hozza a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tudomására.

A szakképző intézmény tandíj ellenében biztosítja:

1. a szakképző intézményben a szakmai oktatáshoz nem kapcsolódó képzést, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatást,
2. a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlését.

A térítési díj és a tandíj megállapítása tanévre történik, melynek havonta történő kifizetése engedélyezhető.

A tanulmányi átlag megállapításánál az összes tanult tantárgy előző tanév végi eredményét kell figyelembe venni. A tanulmányi átlagot a számtani átlag kiszámításával kell meghatározni és a kerekítés szabályai szerint egy tizedes jegyre kell kerekíteni. Elégtelen a tanulmányi eredmény, ha a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett. Tanév végi eredmény hiányában az előző tanév eredményét kell figyelembe venni.

A térítési díj és a tandíj mértéke a fizetésre kötelezett tanulmányainak első tanévében a meghatározott legalacsonyabb díjtétel.

18.2 A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

A tanuló által a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben előállított termék, dolog, alkotás tulajdonjogát – az iskola és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában – az iskola szerzi meg, ha az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az iskola biztosította.

A tanulót az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha az iskola a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert.

Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A megfelelő díjazásban a tanuló – szülője egyetértésével – és az iskola állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. A dolog őrzésére egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.

18.3 Károkozás kártérítés

Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozót és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót (kiskorú esetén a szülőt) haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:

1. gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát,
2. szándékos károkozás esetén az okozott kár, a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.

Az iskola, a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak a tanulói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

Kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási tagintézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

A Szakképzési Centrum felelősségbiztosítást köt, amely kiterjed a tanulóbalesetre, amelyet a tanuló a tanulói jogviszonyban a gyakorlati képzés során szenved el, valamint a tanuló által okozott kárra.

Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

19. BALESETEK

Az iskola – jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanulói baleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.

A tűz- és munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzat tartalmazza a balesetek megelőzését szolgáló, illetve a bekövetkezett balesetek esetén szükséges intézkedéseket.

Minden esetben a telephelyen illetékes felelős vezető tájékoztatása szükséges.

 

20. NYILVÁNTARTÁS

Az iskola a tanuló adatai között nyilvántartja a tanulónak a házirend megszegésével kapcsolatos adatait: igazolatlan mulasztásait, baleseteit, magatartását és viselkedését, fegyelmi büntetéseit és kártérítési ügyeit. Ezekről tájékoztatja a kiskorú tanuló szüleit, illetve a kiskorú tanuló gondviselőjét.